Munkahelyi kockázatértékelés: a Munkavédelmi törvény értelmében a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.
A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.
Mind a munkavállaló, mind a munkáltató kötelessége a helyes munkavédelmi szemlélet kialakítása, a munkahelyeken, munkakörökben felmerülhető veszélyek, ártalmak felismerése és ezek megelőzése, a megfelelő szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése és helyes alkalmazása.
Munka- és tűzvédelmi oktatás esetei:
- előzetes
- ismétlődő
- rendkívüli.
A munka-és tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakember oktathatja.
Célszerű valamennyi munkakört betöltő munkavállalót tényleges oktatásban részesíteni, legalább évente.
Egyéni védőeszköz juttatási rend: a munkavállalók egyéni védőeszközzel történő ellátása a munkáltató kötelezettsége és felelőssége. Annak érdekében, hogy azonos feltételek és körülmények valósuljanak meg az egyéni védőeszköz ellátás biztosításában, a munkavédelmi törvény előírása alapján az eljárás rendjét és az átadás-átvételt a munkáltatónak írásban kell rögzítenie.
Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok rendje: A dolgozó alkalmasságát a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet „a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről” orvosi vizsgálat útján kell megállapítani. A dokumentáció elkészítésének célja a foglalkozás egészségügyi vizsgálatok szükségességének, a vizsgálat irányának, gyakoriságának meghatározása.
Tűzoltó készülékek karbantartását évente kötelezően végre kell hajtani, melyet csak szakvizsgával rendelkező személy végezhet. A negyedéves (üzemeltetői) ellenőrzést a készletben tartó cég is elvégezheti, melyet a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban aláírásával rögzít.
A Tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató jogi személyeknek, köztük a gyógyszertáraknak is. Tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, amennyiben a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak.
A Tűzvédelmi Szabályzatot a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt el kell készíteni, és a tevékenység megkezdésének időpontjától az alkalmazását el kell rendelni.
Villamos biztonsági felülvizsgálat (Érintésvédelem szabványossági felülvizsgálata)
A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ) a villamos biztonsági felülvizsgálatot a következőképpen határozza meg: a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első ellenőrzéskor és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát.
A kisfeszültségű villamos berendezés szabványos állapotának első ellenőrzését a létesítéskor, az első üzembe helyezés előtt kell elvégezni.
A használatbavételt követően időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről az üzemeltető gondoskodik.
A veszélyes kémiai anyagokkal és keverékekkel kapcsolatban a gyógyszertáraknak- a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény; a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet; valamint az 1907/2006/EK rendelet értelmében- alapvetően két feladata van. Egyrészt rendelkezniük kell
- kémiai kockázatbecslési dokumentációval,
- másrészt a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységüket be kell jelenteniük a területileg illetékes Népegészségügyi Osztály felé.
A kockázatértékelés feltárja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos egészségügyi és biztonsági kockázatokat, valamint megállapítja a megszüntetésükhöz, illetve a csökkentésükhöz szükséges intézkedéseket. A kockázatértékelésben foglaltakat be kell tartani és időnként felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni, ha a gyógyszertár tevékenységében jelentős változás történik, vagy ha azt a foglalkozásegészségügyi vizsgálatok indokolttá teszik.
A veszélyes anyagokkal foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg. A gyógyszertárban kinyomtatva, illetve elektronikusan is lehet tárolni.
A vállalkozás működésének megkezdése előtt a veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenység bejelentést elektronikus úton, az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer (OSZIR) Kémiai Biztonsági Szakrendszerében kell megtenni. Újabb bejelentést kell tenni akkor is, ha a vállalkozással vagy a tevékenységgel kapcsolatos adatok megváltoznak.
A tevékenység bejelentés díját (7800 Ft igazgatási szolgáltatási díj/telephely) a tevékenység végzésének helye szerint területileg illetékes Megyei Kormányhivatalok számlaszámára kell befizetni.
Veszélyes anyagok vagy keverékek lehetnek a gyógyszertárban:
- a magisztrális gyógyszerkészítéshez szükséges gyógyszeranyagok (nem gyógyászati felhasználásra szánt),
- a tisztítószerek,
- a fertőtlenítőszerek,
- egyéb anyagok és keverékek (például szúnyog-és kullancsriasztók).
Nem számítanak veszélyes anyagnak vagy keveréknek a gyógyszertárban:
- a gyógyszerek és az állatgyógyszerek (a magisztrális készítmények sem),
- a pszichotróp anyagok, a kábítószerek, illetve a kábítószer-prekurzorok,
- az orvostechnikai eszközök,
- az élelmiszerek,
- a kozmetikumok,
- a hulladékok.
Veszélyes anyagokra vonatkozó expozíciós nyilvántartás
A Munkavédelmi Törvény a munkavállalók munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartás elkészítését, vezetését írja elő a veszélyes anyagok tekintetében. Az expozíciós nyilvántartást minden munkavállaló esetében vezetni kell, akik veszélyes anyagok expozíciójának vannak kitéve.
Nyilvántartás-köteles veszélyes anyagnak minősül:
- a 1272/2008/EK (CLP) rendelet alapján fizikai, egészségi veszély vagy mindkettő tulajdonság alapján veszélyesként osztályozott anyag,
- az előző pontba nem tartozó vegyi anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók
biztonságára vagy egészségére, ideértve azokat, amelyekre a rendelet határértéket állapít meg.
Címkézés
A nagykereskedőtől beszerzett anyagokat a gyógyszertárak kiszerelik, átcsomagolják, így új címkére lesz szükség.
A CLP rendelet értelmében az új címkén ugyanazokat a piktogramokat, illetve figyelmeztető és óvintézkedésre vonatkozó mondatokat kell elhelyezni, melyeket a nagykereskedő is feltüntetett az eredeti csomagoláson.
Ha a kicsomagolt vegyi anyag mennyisége nem éri el a 125 ml-t, akkor a CLP rendelet lehetőséget ad arra, hogy egyes tájékoztató mondatokat el lehessen hagyni a címkékről.
A csomagolásnak biztosítania kell az anyag fizikai, kémiai stabilitását a felhasználhatósági idő végéig.
Tárolás
A forgalmazásra kész vegyi anyagokat a gyógyszerektől és az élelmiszerektől elkülönítetten- legalább külön polcon vagy fiókban- kell tárolni. Továbbá a raktározás során figyelembe kell venni az adott anyagra jellemző speciális tárolási előírásokat is.
A tisztítószereket, takarítóeszközöket elkülönített helyiségben, vagy erre a célra rendszeresített szekrényben kell tárolni. A tisztító és fertőtlenítőszereket eredeti vagy megfelelő felirattal ellátott, a véletlen összecserélést kizáró csomagolásban kell tartani (nem tárolhatóak élelmiszer csomagolására használt edényzetben).
Részletesebb információért forduljanak hozzánk bizalommal!
KémiaiKockázat /Expletive Pharma Kft./