Oldal kiválasztása
2022. április 26.

 

Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

Mit tekintünk SÚLYOS MUNKABALESETNEK?

• Amely a sérült halálát, magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó
károsodását okozta;
• valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve
jelentős mértékű károsodását okozta;
• orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott;
• súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését
okozta;
• beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

NEM TEKINTHETŐ MUNKABALESETNEK az a baleset, amely a sérültet a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.

Mi az ÚTI BALESET?

Olyan baleset, amely a munkahelyre jövet – menet a legrövidebb (megszokott) úton
történik.

Mi számít ÜZEMI BALESETNEK?

Minden olyan munkavégzéssel kapcsolatos baleset vagy foglalkozási megbetegedés, amely a munkavállalót foglalkozása közben, vagy azzal összefüggésben éri, és nem bizonyítható a munkavállaló közrehatása.

NEM TEKINTHETŐ ÜZEMI BALESETNEK az a baleset, amely
– a sérült alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltsága miatt,
– munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka,
engedély nélküli járműhasználat
– vagy munkahelyi rendbontás során történt.

Nem üzemi baleset, és nem is munkabaleset az a baleset, amely a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Mi a teendő munkabaleset bekövetkezése esetén?

  • Azonnali elsősegélynyújtás (sérült ellátása, vérzéscsillapítás), szükség esetén Mentők (104 vagy 112), orvos hívása.
  • A sérült, a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.
  • Fel kell kérni a munkavédelmi feladatokat ellátó, szakképesítéssel rendelkező személyt a baleseti esemény mielőbbi kivizsgálására.
  • Értesíteni kell a munkavédelmi képviselőt (ha választottak).
  • A balesetvizsgálatról tájékoztatást kell adni a foglalkozás-egészségügyi orvos felé. Súlyos munkabaleset esetén a munkavédelmi hatóság felé.

Minden balesetet, még a legkisebb sérülést is nyilvántartásba kell venni, a kiváltó okok feltárása és megszüntetése, valamint az esetleges későbbi vitás helyzetek megelőzése érdekében.

KI VIZSGÁLJA KI?

A munkabaleset kivizsgálását KIZÁRÓLAG MUNKAVÉDELMI SZAKEMBER végezheti.
A munkabalesetek bejelentésére, kivizsgálására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. tv) és annak végrehajtási rendelete, az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet tartalmazza.
A munkahelyi vezetőnek kötelessége a baleset bekövetkezését (BALESET UTÁN AZONNAL) jelezni munkavédelmi szakember felé, hogy a kivizsgálás mielőbb megtörténhessen.
Minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet HALADÉKTALANUL ki kell vizsgáltatni, és erről munkabaleseti jegyzőkönyvet kell készíteni.

Amennyiben a balesetet szenvedett munkavállaló munkaképtelenné vált, akkor a munkáltatónak kötelessége bejelentést tenni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé a baleseti táppénz folyósítása érdekében.

 

További információért forduljanak hozzánk bizalommal!
Expletive Pharma Kft.